Meg kell valljam, nagyon elégedett vagyok magammal. Amióta elment a Peti szerdán csupa-csupa jó meg hasznos dolgot csinálunk. Bogi is elkezdett valami durvás szauna-jógára járni, én meg szerda óta minden nap voltam falat mászni. Persze néha nem árt egyikünknek sem egy kis rugdosás, de azért megy ez. Emellett igyekszünk a lehető legkevesebb szemetet enni, ami el nem tudjátok képzelni milyen nehéz. A gond az, hogy ha magára főz az ember, akkor nem nagyon ehet változatosan, mert mire elfogyasztod az egyik kaját, megromlik a másik, viszont a különböző gyorskajából mindig csak annyit kapsz, amennyit megeszel. Ennek ellenére kitartok, a Sam's Chicken egyelőre tiltólistán van.

Csütörtökön elmentünk a UCL-es arcokkal team bulidingelni egy pubba. Tök jó volt, délután fél 6 körültől iszogattunk, mi a Dorkával kb. hajnali 2-ig. Elég érdekes volt, hogy mit jelent a kikapcsolódás itt Angliában, sajnos az angolok tényleg nem tudnak másról beszélni, mint a munkáról, az időjárásról, vagy a sportról. Az elsőt mi hamar kizártuk, az időjárás sem éppen egy gazdag téma, én pedig soha nem voltam nagy sport-fan, itt pedig egyelőre még a rugby-t emésztgetem, de pl. a cricketthez hozzá se tudtam még szagolni. Amúgy erről jut eszembe, hogy az alkohol-fogyasztásomat is igyekszem megregulázni, a koncepció az, hogy mostantól csak akkor iszunk, ha valami alkalom van, pl. ez a csütörtök, csak úgy az esti film mellé nem.

Hétvégén péntek-szombat-vasárnap is dolgoztam a bárban, a laborban meg most ilyen bevezető hónapom van, ami annyit jelent, hogy hétfő-kedd-szerda is bent vagyok, ami elég sok munkát jelent, kb 60 órát egy héten össz. Egyelőre bírom a nyomást, de lehet egy-két hét alatt meg fogok picit roskadni.

Ugyanakkor a sok munka meg a különböző ön-rendszabályozások is azért vannak, hogy a következő három hétben mind anyagilag, mind testileg-lelkileg felkészüljek a februárra, amikor is jön a három legjobb haverom 6 napra, aztán egy másik osztálytársam is itt lesz pár napig, a Süti is feljön Cardiffból, és ha szerencsém van, még boardozni is el tudok ugrani Franciaországba. No pain, No gain, ugyebár.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.