Hullámvölgy után mindig hullámhegy jön, így az én 10 napos otthon-tartózkodásom is balanszot teremtett bennem, legalább is egy időre. Két hete szerda éjjel értem haza nyúzottan és ráncosan, tegnap este pedig kisimult bőrrel és jókedvűen jöttem vissza Londonba.

Az otthon töltött időmnek ezúttal is minden perce arany volt, találkozni a családommal, időt tölteni a barátaimmal, a saját ágyamban aludni, ezeket a dolgokat soha nem értékeltem még ennyire. Pénteken tesóm elballagott, ami közben nem csak arra kellett rádöbbennem, hogy mindenki alattomosan öregszik, hanem arra is, hogy mióta nem vagyok otthon valószínűleg mindenki nagyot változott, többek közt ő is. Persze én is, de azt látom nap mint nap, azt azonban, hogy a Máté vagy bárki más mennyit változott valószínűleg csak a végponton fogom felismerni. A ballagás másnapján pedig náluk is együtt vacsorázott az 5 legjobb gimis barát családja, ami szintén jól sült el és nagyon remélem, hogy a késbőbbi években is fenn tudják tartani a kapcsolatukat.

A saját barátaimmal már egy fokkal nehezebb volt most kapcsolatot létesíteni, tekintve, hogy nagyon a nyakukon van a vizsgaidőszak, én meg hazamentem 10 napot nyaralni, nyilván nem ért mindenki minden percben rám, de nincs okom panaszra. Volt sok jó buli, sörözés, beszélgetés és a vasárnap hajnali 5-ig tartó vicces activity után tényleg úgy éreztem magam, mintha nem mentem volna sehova, csak épp két havonta sikerülne csak összefutnom a barátaimmal. Azért bementem az egyetemre is egy nap és bár a tanulás maga meg az egyetemi haverjaim borzasztóan hiányoznak, a NET rideg épülete nélkül azért el tudnám képzelni az életem.

Most pedig otthon mindenki beleveti magát a vizsgaidőszak elkövetkező 2 hónapjába, ezért nem is sajnálom annyira, hogy vissza kellett jönnöm, plusz ma már én is a laborban vagyok, holnap éjszakázom, de a két héttel ezelőtti lelkiállapotommal ég és föld a különbség. Legközelebb július elején megyek haza egy utolsó látogatásra a várva-várt hazaköltözés előtt, addigra pedig otthon is mindenki felszabadultan fog már nyaralni. Remélem ez alatt az idő alatt amúgy elmúlnak a szombati paintballban szerzett sérüléseim, mert jelenleg úgy érzem magam, mint akin átment egy double decker.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.