Céltalanul nem szép az élet

2010.01.13. 19:34

Múlt hét pénteken megkaptam a hivatalos állás-ajánlatot, ami azt jelenti, hogy mostmár teljsen biztosan van munkám. Ezt elsőre (meg másodikra is, meg még mindig) egy nagyon örömteli dolognak éreztem. Végre megtérül az elmúlt két hónap alatt az ebbe fektett pénz, idő és energia. Ehhez képest a pénteki ünneplés után egészen hétfőig valahogy eléggé be voltam húzva hangulatilag. Szombaton ezt persze betudtam péntek este lecsengésének, de hétfőn, amikor már a Dorka kérdezte, hogy mi bajom van, nem tudtam rá válaszolni.

Egy kis gondolkodás után arra kellett rájönnöm, hogy azért vagyok így behúzódva, mert 4 hónapja először nem lebeg semmi konkrét cél a szemem előtt. Be fogok járni minden hétfő, kedd, szerda dolgozni és elég jó pénzt fogok vele keresni, addig dj-zem egyszer-kétszer meg csapolok is néha, de valahogy semmi olyan nem volt, amiért tekernem kellett volna.

Hétfőn megint meghalt a malac, elég rejtélyes körülmények közt, ami miatt Nikki összehívott keddre egy Magnet Group meetinget. Azt kell tudni, hogy az egész kísérlet egy 9,4 Teslás MR laborban zajlik, ahol vannak a fizikusok meg vagyunk mi. A 9,4 T a mágneses tér erősségét jelzi és ez háromszor olyan erős, mint bármelyik embereken használt MR, elég ritka holmi. Na tehát a tegnapi találkozón ott voltunk mi öten malac-orvosok, másik 6 fizikus meg a Nikki és arról volt brainstorming, hogy miért is nem sikerült hétfőn a kísérlet. Először ők ötleteltek fizikus dolgokat, én meg csak ültem és néztem leesett állal, ugyanis azok a csávók bőven a profi nehézsúlyban játszanak intellektuálisan. Utána persze nekünk is volt egy kissé House-os beütésű megbeszélésünk, az is elég komoly volt, de most világosodott csak meg számomra, hogy mennyire belenyúltam a legnagyobb királyságba. Ez a labor abszolút világszínvonalú, nagyon sok értékes eredményt produkál és én itt fogom tölteni a hátralévő időmet, ami alatt jó az esélyem nem csak társszerzős, hanem elsőszerzős cikkre is.

Ismét rá kellett jönnöm, hogy mennyi lehetőséggel van tele ez a város még számomra is, csak tudni kell élni velük, ezért most összeállítottam egy listát a különböző dolgokról, amiket még meg akarok itt kint csinálni. Nem fogom megosztani veletek az egészet, csak azokat, amiket kipipáltam. Elsőként ma végre, négy hónap kihagyás után elmentem falat mászni. Megtanultam rendes csomót kötni, hevederezni meg mindent, ami a magas falhoz is kell, persze teljesen zokni voltam még boulderben is, de megyek holnap is és nagyon jó lesz.

A bejegyzés trackback címe:

https://londontown.blog.hu/api/trackback/id/tr611670192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása