Az első péntekem Londonban. És olyan másnapos vagyok már reggel, hogy csak na. Süti előző este végig esküdözött, hogy a cidertől, amit ittunk, nem lehetsz másnapos. Hát, úgy tűnik 7 pint cider meg egy feles után igen. Dél körül másztam el tőlük, felzombultam valami buszra, és olyan egy óra körül már itthon voltam. Egy zuhany meg egy tál műzli eperjoghurttal helyretett, és akkor realizálódott bennem, hogy miért is aggódtam előző este a túlságos berúgástól.

Van egy srác a házban, Darren, angol gyerek, és pincérként dolgozik az egyik éttermben a Sohoban. Már első este mondta, hogyha pincér meló kell, akkor tud segíteni. Én a pultozást az idei gólatábor óta sokkal jobban preferálom, de csütörtökön azt mondta, hogy a helyen, ahol dolgozik éppen nagyon keresnek bartendert, s hogy pénteken megy dolgozni, és menjek be majd a CV-mel. Itthon kiderült, hogy mégse ment dolgozni, mert előző napra szabadnapot kért, hogy elmehessen a klinikára, viszont egy hatalmas szívás-nyom éktelenkedik a nyakán, amit nehéz lenne az egészségügyi ellátás nehézségeivel magyarázni. Viszont azt javasolta, hogy menjek be a helyre egyedül, és adjam elő magam. Adott egy másik címet is, ahol régebben dolgozott, és ott most szintén staffot keresnek.

Először a Soho-ban lévő helyre mentem. Igazából duplán hálás lehetek Darrennek, mert nemcsak a helyeket mondta meg, hanem pár alapszabályt is, pl hogy étterembe csak délután 4-6-ig lehet menni, meg ilyesmi. Szóval bementem, és mondtam a pultosnak, hogy a managerrel szeretnék beszélni. Ott ült a pasas, előadtam neki egy kissé kiegészített változatát az eddigi pultosi karrieremnek, és próbáltam magabiztosnak tűnni. A gond az, hogy azt azért nem mertem behazudni, hogy profi mixer vagyok, pedig ők valami koktélos gyereket keresnek, de azt mondta, hogy majd hívnak, és megbeszélünk valami 3 órás próba-műszakot. Meglátjuk.

A másik sokkal jobban ment, egy mexikói étterem európa legnagyobb bevásárlóközpontjában. Az ottani manager sokkal szimpatikusabb volt, leült velem, és végigkérdezgette a félig hamis CV-m részleteit, meg hogy mikor tudnék dolgozni, stb. Ha ők visszahívnak hétfőn, az sokkal királyabb lesz, mert vagy itt dolgoznék, vagy a leggazdagabb üzleti negyedben nyíló új éttermükben.

Ezután délután Darrennel meg egy lengyel sráccal, Peterrel dumáltunk, aztán pedig kocsival átugrottunk a szomszéd negyedbe, ahol Darren felnőtt egy villám-meetingre egy feka haverjával. Egyábként ennek a srácnak is egy elég kemény élettörténete van, majd egyszer leírom. Este mindenki vagy nagyon részeg volt már, mert délelőtt 10-től ivott (Darren), vagy másnapos volt még mindig (én), szóval semmi extrát nem csináltunk, csak filmeket néztünk meg dumáltunk egy kis Zelda társaságában, aztán mindenki ment aludni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.