Pimpin' ain't over

2009.11.26. 17:11

Ismét megkésve és kissé megtépázva jelentkezem élőben az esős londoni valóságból. Megkésve, mert kettőkor keltem, megtépázva, mert most már sokadik napja ébredek másnaposan, és hát az eső az tagadhatatlan. Mindezek ellenére nincs okom panaszra, mostanában van nálam esőkabát.

A kedd esti performansz jól sikerült, bár nem volt tömve a hely, főleg a mi barátaink meg az ő barátaik voltak, de ennél többet várni egy meg nem hirdetett kedd esti bulitól naív dolog lenne. Mindenesetre a tulajnak meg a bartender srácnak bejött a dolog, úgyhogy valószínűleg lesz minden héten, legközelebbre már rendesen promózunk, meg minden, aztán majd meglátjuk alakul-e valami. Legalább már nem viszket a mixin' fingerem. A buli után viszont még kimaradtunk kicsit Camdenben, megittunk pár valamit, meg mást is, nem mondom, hogy ismét kristálytiszták lennének az emlékeim.

Tegnap reggel (najó, 11-kor) olyan embertelen fejfájással ébredtem, amilyen nem is emlékszem, hogy mikor volt utoljára. Konkrétan az a mozdulatsor, hogy felüljek és levegyek egy algopyrint a polcról olyan hasogató fájdalom-hullámot okozott, hogy 1-ig mozdulatlanul feküdtem az ágyban. Innentől az egész délutánom szaladgálás volt a laborba meg National Insurance Number interjúra, és végül kicsit el is késtem az első műszakomról a bárban, ahol csütörtökön trial shifteltem. A hely még mindig nagyon király, van két emelet, van bár része, van egy music room, ahol szerdánként stand-up comedy van, és van egy igazi fine dining étterem része is. Mindenki, aki ott dolgozik 20 és 25 közötti, tegnap egy kanadai meg egy brazil sráccal, valamint egy svéd meg egy angol csajjal voltunk bartenderek. Nem volt valami busy, éjfélkor bezártunk és már 1 előtt kész voltunk a takarítással.

Az egyik legnagyobb baj a hellyel, hogy nincsen ingyen szesz munka után, sőt a kedvezményt is megszűntették, mert "rosszak voltak". Elvileg. Ehhez képest a tegnap esti manager srác, miután bezártunk mondta, hogy na, akkor mindenki egy staff drink. Egyik pintet a másik követte, egy óra múlva már a fine dining étteremben pókereztünk egy asztalnál, egy ideig fogpiszkálókkal chipek helyett, de amikor téteket is tettünk, meg a manager eleget ivott, úgy döntött, hogy ez méltatlan így, kinyitott egy kasszát, és kivette az összes 5 meg 10 pennys érmét, hogy azok lesznek a chipek. Innentől nem volt megállás, borospoharak repültek, üvegek törtek és reggel fél 6-ra volt egy öntudatlanul részeg managerünk, 5 eléggé részeg staffuk, egy teljesen feldúlt fine dining éttermünk, valamint egy elég méretes fogyasztás-listánk. Páran összeszedtük magunkat, összerántottuk a helyet kicsit, megpróbáltuk kipofozni a csikkekkel kiégetett asztalokat, meg ilyesmi. Reggel 6-kor egy elfogadható állapotban lévő helyet hagytunk ott, a managert egy srác meg a barátnője hazarángatta, mi meg hazamentünk imádkozni, hogy senki ne nézze meg a tegnap esti biztonsági kamera felvételeket.

Szerző: Abu

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://londontown.blog.hu/api/trackback/id/tr271554347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

/kontra 2009.11.26. 21:32:07

na ez nagyon kúúl :D
süti beállítások módosítása